Zöld képek kiállítás a 2010. májusi Urbitális Majálison
2010-május 5- május 27 között volt látható kiállításunk Zöld témában, művészi eszközök segítségével és ezekkel a képekkel szeretnénk népszerűsíteni és elősegíteni a környezetvédelmet és a környezettudatos életmódot.
2010.január 22
A nagy alkotó kreatívnak teremtett bennünket. Alkotóképességünk az Ő ajándéka a számunkra. Az pedig, ahogyan mi használjuk, a mi ajándékunk az Ő számára.
Paár Ottilia Natália
Csodálatos, meditatív hangulatú tájképek.
Fent lapozható képek a családias hangúlatú megnyitóról - Vali jóvoltából nagyszerűen felfejlődünk :)
Nagyon jól sikerült, laza kis kiállítás lett a "Kedves Naplóm!". Tessék csak tessék, lehet menni látogatni, olvasgatni, bepillantani. És beszélgetni bátran, mert nálunk azt is lehet.
A buli után meg hatalmas közgyűlést csaptunk. Fevettünk egy új tagot, Ottiliát. A társaság telve van tervekkel, lelkesedéssel vágunk neki ősznek-télnek... Kedves Naplóm, hát remélem, csupacsupa szép megvalósításról tudunk majd beszálmolni! :)
Kedves Naplónk! Kissé akadozott mostanában a blog, amiértis elnézét kérünk. Na de erről a nagy eseményről úgy éreztem mégiscsak illik szólni. 4 évesek lettünk! Nagy szó ez manapság egy nonprofit kortárs galéria és egyesület életében. Hogy vagyunk, létezünk, azaz kibírtuk, sőt még szeretjük is.
Erről szólt a közös szülinapi kiállítás is "Vidám válságot kívánunk!" címmel. A megnyitót, mint minden évben "hetedik hó hetedikén hét órakor" tartottuk. (Alig várom már a 7. szülinapi bulink :)) Pölte Livi hozott finom tortát, Balkay pedig tradicionálissá váló kellekével, a bohócorral felszerelkezve válságos dalokat adott elő gitárján Kilin ildikó vers- és énekkíséretével.
És mik voltak a falon? Remélem, később kiderítem, ki archivált és képeket is tudunk mutatni... Nekem többek közt Tegze Jutka kollázsa (a tökfejű válságkezelő okosság) és Lívia 4-es metrós, egyiptomi stílusban megfogalmazott rajza maradt emlékezetes. Readymade-ként pedig újra megcsodálhatta a lelkes közönség Horváth Zoli hatalmas, ütősen fekete-fehér parlamentjét, by night.
Levetítésre került Anitával közös kis mozgóképünk is, a konyhánkban készült "A G10 válságkezelő frakciójának titkos üléséről készített rejtettkamerás felvétel" című opusz. A mű lényege az volt, hogy megoldottuk a válságot, (SPOILER!) de persze ez már nem fért a 2 órás szalagra... Az álrejtettkamerás, TV-re ragasztott felirattal ellátott videóval, remélem, újfent sikerült egy hiánypótló intermédia műfajt alkotnunk.
Üröm az örömben, hogy alapító tagunk, Hódossy Ági kilépett körünkből. Szerencsére jó oka volt rá - annyi megrendelése lett, hogy kiállításokra már nem tud dolgozni. Hiányozni fog, és reméljük, ha úgy hozza a sors vagy Apa (kinek hite szerint), megint greguss lesz. Addig is jó munkát és unokázást kívánunk neki!
Augusztusban szokásos nyári szünetet tartunk, mert annyifelé széled a társaság, hogy a nyitvatartást nem tudjuk sajnos megoldani, de szeptember 7-én 18 órától újra nyitunk Kurdi Anita és Balkay Laci bácsi közös kiállításával (úgy hírlik, egy házasság is lesz...)
Ha valaki nem bírja ki odáig, vagy lemaradt és megnézné még gyorsan a szülinapi kiállítást, kérhet külön időpontot a látogatásra Anitától (0620 442 3938).
Külön program pedig szintén augusztus folyamán, a remélhetőleg szeptemberben teljes jogú taggá váló Váraljai Vivienn által szervezett Nemezelő tábor kezdőknek. Időpontok, miegymás információ a honlapunkon: www.gregussgaleria.hu
A Szigeten járók figyelmébe pedig szeretettel és elfogódottan ajánlom az idén is az AGORA Nemzetközi képzőművész Találkozó sátrát, ahol Kurdi Anitával jómagam (Taba Ági) festünk megint egy nagyot.
Azt hiszem ennyi :) üdv és "hass, alkoss, greguss!"
Progresszív hajnali megnyitó-reggelivel indított Sándor László retrospektív képkitálalása.
Pár álmos, de elszánt látogató, majd este hatkor még egy adag :) , és íme megszületett Laci első Greguss-os önálló kiállítása!
Kakaó, kifli, képek...
... és a reggel hatos emberek.
Mint alattam firkÁsz :) már összefoglalta, igen jó hangulatban zajlott az idei Urbitális nálunk. Íme pár összefoglaló kép a nyitó és a záró alkalmakról.
Félig spontán utca-verszínház: Kilin Ildikó, Lőrinczy Attila és Balkay László
Taba Ági Dunamelléki illegális szemétlerakóhely readymade-je
készül a virtuális Duna, sorjáznak a hajók...
... és íme hidak és egyéb nevezetességek
Balkay László hipsz-hopsz fejből lerajzolta krétával a Gellért-hegyet
egy kiállítás alkatrészei
és a közönség
és a június megnyitó-részlet...
...zárónak pedig íme egy igazi dunavízzel készült alkotás.
Urbitalis Majális 2009, Greguss Galéria
Hogy hogyan kerül a Duna a Greguss utcába?
Erre már magam is kíváncsi voltam, így hát elindultam vándorútra, s megnéztem. Íme egy szem-és fültanú beszámolója:
Délben érkeztem a tetthelyre. Már éppen elkészült a Duna, felfestve a járdán, komótosan, hidakkal, ahogy’ kell. A falak mentén kisgrafikák sorakoztak, mind-mind a Duna egy-egy kiragadott szakaszát ábrázolta. A vetélkedőhöz szükséges tárgyak, képeslapok már ki voltak téve.
Körülbelül Margitsziget magasságában figyelmes lettem egy kitérőre: valódi, csúf szemétkupac leledzik egy lezárt pinceablakban. Taba Ágnes éppen kitérőágat rajzolt eme „látványosság”-hoz..Most olvasom a „Helyi Témá”ban szemét-ügyben, hogy: „A közterület-felügyelő tettenérés esetén 3-tól 20 ezer forintig terjedő helyszíni bírságot alkalmazhat, súlyosabb esetben feljelentést tehet. Jelentős környezetkárosításnal az elkövető bíróság előtt is felelhet tettéért.”Zárójelben: a művészek elmondták, hogy az utcában jelentős mennyiségű kutyagumi volt,-van gazdik által otthagyva. Holott, az utcában kutya-wc is van! Nagyon remélem, hogy akinek ez inge, végre magára veszi…Szép fővárosunk értékeit, műemlékeit és tisztaságát megőrizni mindnyájunk felelőssége.
Miután egy kicsit „jártam a vízen”, beljebb-kerültem, a Galériába. A Duna ide is behömpölyög, vezet a Galéria alkotóinak műveihez. A falakon Dunát idéző tárlat látható.
Ismét több alkotó állította ki műveit, így hát a látnivalók skálája elég széles. Duna-vizű üvegeken, antik hangulatú képecskék vannak. Átnézve rajtuk, szinte más korba kerül a néző.(Taba Ági). Más alkotók kezemunkája nyomán akril, olaj-és vízfestményekben is gyönyörködhetünk. (Tegze Judit, Pölte Lívia, Kurdi Anita, Horváth Zoltán, Balkay László)
Sándor László fotóművész, egy dunai felvételét applikálta Duna-vizű üvegre.
Ám, a Galéria nem csak látnivalókkal halmozza el az odalátogatókat.
Kaptunk ám performance-ot is! A kiállítóként is szereplő Balkay László utcai gitárosként szerepelt. A hozzá csatlakozó művészeket ,Például Kilin Ildikót –aki a dunai vetélkedőn is, erdélyi származású létére kiválóan helytállt, valamint Lőrinczy Attila verses műsorát, majd együttes előadásaikat hallhattuk-láthattuk.
Majd elérkezett a 16 óra, ekkor hangzott el a hivatalos megnyitó, s színre lépett az „Üvegharang” együttes. Tőlük verseket, kevésbé ismert, nagyon szép dalokat halottunk.
Hallgattam, néztem a műsort és csendben felmerült bennem, hogy a társulat előadása kissé bátortalan. Ám ezen a halkságon, visszafogottságon valahogy mégis átsütött a tiszta, a valódi
Művészet... Mi ez, ha nem misztérium?
Május 23.-án ismét csináljuk a fesztivált .
Mindenkit szeretettel várunk!
Lévai Regina
firkÁsz
Nagy port kavart kis körünkben az előző bejegyzésben olvasható Magyar Hírlapos cikk. Na de ezt is túléljük, s egyre csak fejlődünk, erősődünk és összekovácsolódunk az ilyen események hatására.
Íme újabb életképek - most Valitól - a "nőcis" megnyitóról.
Anita: "Jók a képeid, Laci" Laci: "Tényleg!"
"Mit vegyek fel?" Évezredes probléma és a kirakatunk fényei tükröződnek e képen.
Büfé :)
Egy évezred divatja - újra hódít a polip! TJudit alkotásai, s pár kedves látogató.
finom kis dolgok ezek
csak alázattal
azt mondta utólag, hogy "a témához illesztett illusztrációnak egy szerinte jó példát". "a kritika ilyen": (leköpök, rúgok?) "ehhez hozzá kell szokni". tiszta forrásból idéztem.
A "Nők évezrede" c. kiállításunk kommentje ez a cikk, 2009-02-25-én a Magyar Hírlapban.
Akkora terjedelemben, mint a Francia Intézet legújabb kiállításának beszámolója. A vélemény szabad (a cikk írója nem szaktekintély), de a tárgyi pontatlanságok a lap hitelét rontják. Az utóbbi félévben bármilyen médiumban találkozom olyan megnyilvánulással, aminek ismerem a valós hátterét, kivétel nélkül mindegyiknek minimum a harmada hazugság vagy legalábbis tárgyi tévedés.
Aki ismeri a Gregusst, tudhatja, hogy a cikk-írónak a velünk kapcsolatban eszébe 5lött "zöldhasúkészlettel befutó" kifejezés biztosan nem jellemző ránk :)
Nem mondta + neki senki, hogy miért jók a képek, beszélgetni próbáltunk, de hát elég nehéz, ha a látogató a cikkjébe illő sz*r kiállítást AKAR látni.
Valóban szabad kezet kap mindenki, ez miért negatívum? Nem az adófizetők pénzéből, hanem a saját fizetésünkből gazdálkodunk, fizetjük a bérleti díjat és a számlákat. Kinek vagy minek kéne megfelelnünk? A művészet mérhető, csak bizonyos szint fölött lehet vele megjelenni? A művészet nem inkább jog? Nem inkább ajándék? Öröm az alkotónak és annak aki annak tartja.
Nem mi vagyunk a művészetért, egy elvárásért. Ez nem kötelező feladat, ez örömforrás. Senkire sem kényszerítjük rá, s mégis, aki a honlapunkat megnézi, láthatja, sokan önszántukból elismerik: közös kiállítással, művészeti fesztiválokra meghívással, pályázati támogatásokkal és magánadományokkal. És főleg jelenléttel.
A Greguss nem a magasművészet fellegvára szeretne lenni, hanem aktív alkotóműhelyként és találkozóhelyként működik, ahol lehet kérdéseket föltenni, vagy megmutatkozni. Tagjaink között vannak művészdiplomások, rajztanárok, alkalmazott grafikusok, restaurátor, művészetterapeuta, akiket érdekes módon nem zavar, hogy olyanokkal alkotnak, jelennek meg közös logo alatt, akiknek semmilyen művész-pedigréje nincsen.
Alázat? mi a cikk írójának ez a szó? Hogy megalázhatjuk azt, aki szerinte nem alázkodik meg a hivatalos skatulyák valamelyike előtt? Ha az író szerint a művészet ösztönös, miért szabunk neki gátat? És ki? Nagy múzeumok gyűjteményei úgy jöttek létre, hogy egy gyűjtő az általa felvásárolt, neki tetsző képeket az intézménynek adta. Aki neki nem tetszett, az kimaradt. Aki olyannak tetszett, akinek nem volt pénze mecénáskodni, az is kimaradt. Tehát a mecénás véleménye az etalon?
Mi ettől akartunk függetlenedni és ragaszkodunk is hozzá. Akkor is, ha ez idegesít egyeseket.
Ha én megnézek egy kiállítást, "alapelvárásom" elsősorban magammal szemben van: az, hogy nyitott legyek.
Alakítsa ki mindenki a saját véleményét. Vagy a véleményalkotásnak is szabjunk gátat? www.gregussgaleria.hu
Kedves Naplóm! :) Bár kevesen voltunk a naptáras-radnótis megnyitón, mégis nagyon jó volt, mert minden greguss eljött! Ilyen utoljára a hősidőkben történt tán. Remélem a tagság lelkesedése egész évben ilyen töretlen lesz.
Aztán mi történt még: BLaci zenélt jókat, nekem még szerenádot is megpróbált adni, csak épp valami isteni sugallaton hülyültem magamban. És kiderült, Líviával meg közös kiállításunk is lesz mingyá, amellett, hogy gregussos kiállítás is lesz még előtte. Úgyhogy felköthetem a gatyámat.
SLaci meg mindenkit nagy áhítattal (bár néha kevesebbel) megörökített. (Töltök is fel mingyá képeket a társaságról.)
Úgyhogy mondhatni dúlt a klubhangulat. Csak így tovább gregik!
Anita titkos pogácsát eszik.
Az udvari fényképészt is lekapta valaki.
Zoli mingyá indul Peruba, de előbb beszedi a tagdíjakat.
TJudit a verebek rövid életéről gondolkodik.
Vali felfedez valamit a messzeségben.
Regina szöszöl.
Emmeg én vagyok. "Simogass meg!"
Lívia, a konnektorlány :)
HÁgi nagyot sóhajt épp.
BLaci pedig újfent belelendül.
Végül Klári is befutott még egy Novemberrel.